Járda, megálló, séta
Energia az utcán
A Hawkins-féle szám nem laboratóriumi mérés. Ami a testedben mégis igaz: a félelem, a bánat és a megrekedés gyakran leállít. A harag már hő, a test felállna. A bátorság ennek a hőnek ad egy irányt, egyetlen kis lépést. A humor az, amikor a félelem nem mondhatja ki az utolsó mondatot. Nem ugrasz a tetejére. Egy fok. Gyalog nem kell látványosnak lenned. A tempó és a kar elég.
Ez nem orvosi vizsgálat. Ha a mellkasi fájdalom új, karba sugárzik, fulladással vagy hideg verítékkel jár: 112. Lelki elsősegély, éjjel-nappal: 116 123.
1. Húsz gyorsabb lépés
Nem futás. Csak gyorsabb, mint a bánat tempója. A kar lendül, nem lóg.
2. Horizont
A szem nem a cipőn. Egy távoli pont: tető, fa, ég. A mellkas követi a tekintetet, kicsit nyílik.
3. Hang a lépésre
Minden negyedik lépésre egy halk hm. A hang és a láb egyszerre. Ez már nem fagyás.
4. Egy mondat
A járda visz, nem a mellkas. Vagy: felálltam belül, akkor is, ha járok.
5. Egy nevetés-mag
Belső mondat, nem a járókelőknek: ha ez a nagyfülű róka vigyorog a címsorban, én teszek még három lépést. Aztán egy igazi vicc, ha van fülhallgató.
Mondat
A járda visz. Én megyek.
A sivatagban Luke nem a homokot nézi, hanem a két napot. Te a tetőt. A félelem szereti, ha lesütöd a szemed.
A szélló, a lungta, járás közben emelkedik. Egyenesebb gerinc, egy halk mantra a lépés ritmusára. Hét is elég.